Szeptember 5-én a Pilot4DEV több érdekelt felet tömörítő találkozónak adott otthont a brüsszeli sajtóklubban, ahol vezető szakértők, kutatók és gyakorlati szakemberek cseréltek ismereteket, vitatták meg az álhírek elleni küzdelemre irányuló stratégiákat, és tárták fel, hogyan lehet a mesterségesintelligencia-eszközöket úgy kialakítani, hogy hatékonyan kezeljék ezeket a kihívásokat.
Az eseményen az AI4Debunk projekt, valamint a folyamatban lévő online közvélemény-kutatásunk (🇬🇧angol, 🇫🇷francia, 🇩🇪német, 🇳🇴norvég, 🇬🇷görög, 🇱🇻lett, 🇺🇦ukrán) nyújtották be. Ez előkészítette a terepet egy élénk kerekasztal-beszélgetéshez, amelynek főbb pontjait az alábbiakban részletezzük.
1. Projektek eszközök tervezése
A vita nemcsak a dezinformáció társadalmi vonatkozásait hangsúlyozta, hanem azokat az egyéni pszichológiai tényezőket is megvizsgálta, amelyek kiszolgáltatottá teszik az embereket a manipulált online információkkal szemben. Javasolták, hogy ezeket a pszichológiai elemeket vegyék figyelembe a projekt dezinformáció elleni küzdelmet célzó mesterségesintelligencia-eszközeinek megtervezésekor.
A résztvevők érdeklődésüket fejezték ki az eszközök kialakítása iránt, megkérdőjelezve a négy konkrét interfész – a webes beépülő modul, a Disinfopedia, az alkalmazás és az AR/VR – kiválasztását, valamint azt, hogy azok hogyan igazodnak a projekt céljaihoz. Aggályok merültek fel annak biztosításával kapcsolatban, hogy az eszközök hozzáférhetők legyenek a nyilvánosság számára, különösen azok számára, akik a legjobban profitálhatnak belőlük, például az idősek vagy a kevésbé technológiailag hozzáértő személyek számára. Bár volt némi szkepticizmus azzal kapcsolatban, hogy ezek a csoportok könnyen elfogadják-e az alkalmazásokat vagy az AR / VR rendszereket, az általános konszenzus az volt, hogy az eszközöknek, különösen az alkalmazásnak felhasználóbarátnak kell lenniük.
A vita középpontjában a bizalom mint hiteles forrás kiépítése állt, amelyet a résztvevők döntő fontosságúnak tartottak az eszközök széles körű használatának ösztönzése szempontjából. Számos érdekelt fél elismerte a bizalom megteremtésének kihívását, még az elismert tényellenőrzők számára is. Különösen a kiszolgáltatott személyeket tekintették kevésbé valószínűnek, hogy megbíznak a mesterséges intelligencián alapuló tényellenőrző eszközökben, míg a tájékozottabb felhasználók hajlandóak lehetnek kísérletezni velük.
2. Félretájékoztatás vs. félretájékoztatás
A résztvevők a „dezinformáció” és a „félretájékoztatás” fogalommeghatározásairól is érdeklődtek. Ez szélesebb körű vitát eredményezett az álhírek fogalmáról és annak különböző árnyalatairól: hamis információk a nem szándékos félretájékoztatástól a szándékos félretájékoztatásig terjedő spektrumban léteznek.
Az információ keretének módját, különösen az érzelmi nyelv használata révén, olyan tényezőnek tekintették, amely befolyásolja, hogy az olvasók hogyan értelmezik a tartalmat. Néhányan megjegyezték, hogy már léteznek olyan MI-rendszerek, amelyek képesek értékelni a cikkek érzelmi hangját, de óvatosságot fejeztek ki a különböző típusú hamis információk túláltalánosításának kockázatával kapcsolatban.
Tekintettel az igazság meghatározásának összetettségére, a tényellenőrzők továbbra is az emberi elemzésre támaszkodnak – ez a megközelítés a Disinfopedia-ban is központi szerepet játszik. Vita folyt arról, hogy a meglévő médiaorgánumokat értesíteni kell-e, ha helytelen információkat tesznek közzé, néhányan pedig az újságírók és a tényellenőrzők közötti szorosabb együttműködést szorgalmazták a hírek pontosságának biztosítása érdekében. Az újságírók által elkövetett hibák átláthatóságát kulcsfontosságúnak tekintették a közbizalom fenntartásához.
3. Rosszindulatú szereplők és külföldi beavatkozás
A vita ezt követően a rosszindulatú szereplőknek a dezinformáció terjesztésében betöltött szerepe felé tolódott el. Ezeknek a szereplőknek az azonosítása és az ilyen fenyegetések eredetének nyomon követése gyakran hihetetlenül nehéz. A DisinfoLab csapata megosztotta a témával kapcsolatos kiterjedt kutatásukból származó betekintéseket, rámutatva a közzétett eredményeikre, amelyek a következő címen érhetők el: ezt a jelentést.
A résztvevők kíváncsiak voltak a rosszindulatú szereplők nyomon követésével kapcsolatos saját tapasztalatainkra. Esettanulmányunkból kiindulva kiemeltük, hogy az orosz dezinformációs taktikák különösen alkalmazkodóképesnek bizonyultak. Például az olyan platformokra vonatkozó stratégiájuk, mint a TikTok, arra összpontosít, hogy vonzó tartalommal vonzza a fiatalabb, liberális közönséget, és fokozatosan bevezeti a propagandát az első bizalomépítés után. Az a megközelítés, hogy a dezinformációt olyan narratívákba ágyazzák be, amelyek sajátos demográfiai helyzettel rezonálnak, egyre nagyobb fenyegetést jelent, különösen azokon a platformokon, ahol más platformokhoz, például a Meta vagy az X (korábban Twitter) platformhoz képest gyengébb a dezinformáció ellenőrzése, mint például a TikTok esetében.
4. A mesterséges intelligencia és a kritikus gondolkodás
Egy másik fontos felvetett kérdés az volt, hogy el kell kerülni a mesterséges intelligenciára való vak támaszkodást az álhírek elleni küzdelemben, és ehelyett ösztönözni kell a kíváncsiságot és az MI-rendszerek működésének megértését.
Egyes résztvevők kezdeményezéseket szorgalmaztak a mesterséges intelligencia és a nagy nyelvi modellek „misztifikálásának” megszüntetésére, azzal érvelve, hogy az emberek gyakran passzívan, a mögöttes folyamatok megértése nélkül vesznek részt a mesterséges intelligenciában. Azt javasolták, hogy a gépi tanulással kapcsolatos kíváncsiság korai életkorban történő előmozdítása segíthetne abban, hogy ezek az eszközök hozzáférhetőbbé váljanak a nyilvánosság számára.
Ez valójában a projektünkben oktatási eszközként bevezetett képregény mögött meghúzódó logika része, amely vitát váltott ki arról, hogy a mesterséges intelligencia dezinformáció elleni küzdelemben betöltött szerepével kapcsolatos oktatás az ilyen eszközök szélesebb körű elfogadásához vezethet-e a szakembereken túl.
Az ülés során szerzett tapasztalatok segíteni fognak a következő lépéseink alakításában. Az AI4Debunk projekt előrehaladtával várakozással tekintünk az érdekelt felekkel való együttműködés folytatása és eszközeink finomítása elé.
Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy előmozdítsuk a további párbeszédet és innovációt a dezinformáció elleni küzdelemben, és együttműködjünk egy tájékozottabb és reziliensebb társadalom kiépítése érdekében.
